A NEW METHOD FOR TESTING THE ROLE OF LINGUISTIC DISCRIMINATION IN PEDAGOGICAL EVALUATION

Bernstein, B., Class, codes and control: Theoretical studies towards a sociology of language, London – New York, Routledge and Kegan Paul, 1971.

Heath, S. B., What no bedtime story means: Narrative skills at home and school, Language in Society, vol. 11/issue 1, 49–76, 1982.

Oláh Örsi T., Az iskolai sikertelenség szociolingvisztikai megközelítése, Új Pedagógiai Szemle vol. 55/issue 7-8, 45–58, 2005.

Pap M., Pléh Cs., A szociális helyzet és a beszéd összefüggései az iskoláskor kezdetén [Correlations between speech and social background in the early school years], Valóság vol. 2, 52-58, 1972.

Réger Z., Utak a nyelvhez: Nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány [The roads leading to language: Language socialization and language disadvantage], Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990.

Davies, A. W., Neuland E., Variation im heutigen Deutsch: Perspektiven für den Sprachunterricht, Frankfurt, Peter Lang, pp 483–491, 2006.

Macha, J., Regionalssprachlichkeit und Korrektur in der Grundschule, Der Deutschunterricht vol. 47, 78–83, 1995.

Szabó T. P., „Kirakunk táblákat, hogy csúnyán beszélni tilos”: A javítás mint gyakorlat és mint téma diákok és tanáraik metanyelvében [“We’ll put up a sign prohibiting bad language”: Correction as practice in the meta language of students and their teachers], Dunaszerdahely, Gramma, 2012.

Kertesi G., Kézdi G., A szegénység átörökítésének közvetlen és rejtett csatornái [Direct and covert ways of passing on poverty], Sallai É., Társadalmi egyenlőtlenségek, a nem hagyományos családmodell, a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései [The interrelations of social inequalities, the non-traditional family model, parental behavior, and child development], Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 135–142, 2008.

Bradley, R.H., and Corwyn, R. F., Socioeconomic status and child development, Annual Review of Psychology vol. 53, pp 371–99, 2002.

Jánk I., A nyelvi alapú diszkrimináció vizsgálatának problémái és azok lehetséges megoldásai egy alternatív kutatási módszer tükrében [Problematic aspects of investigating language based discrimination and their possible solutions in light of an alternative research method], Debrecen, 62-68, 2016. (https://goo.gl/q5Wlla – access: 2017. 01. 28.)

Lanstyák I., A standardizálás mint nyelvalakító tevékenység [Standardization as an activity shaping language], Fórum Társadalomtudományi Szemle, vol. 17, 27–56, 2015.

Fenyvesi A., Nyelvi attitűdök kisebbségi kontextusban. Erdélyi, vajdasági és felvidéki magyar diákok viszonyulása anyanyelvükhöz, az államnyelvhez és az angolhoz [Language attitudes in a minority context: Hungarian students’ attitudes to their mother tongue, the state language, and English in Transylvania, Vojvodina and Southern Slovakia], Hires-László K., Karmacsi Z., Márku A., Nyelvi mítoszok, ideológiák, nyelvpolitika és nyelvi emberi jogok Közép-Európában elméletben és gyakorlatban [Language myths, ideologies, language policy, and linguistic rights in Central Europe in theory and in practice], Budapest–Beregszász, Tinta Könyvkiadó– Hodinka Antal Intézet, pp 243–250, 2012.